Adószám Tax number: 52596508-1-35
https://sites.google.com/view/
.png)
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Dr. Uhrman Iván egyetemi docens
Az ELTE BTK hebraisztika szakán 2009 és 2014 között 10 féléven át, vendéghallgatóként 83 kreditet szereztem.
Jelenlegi munkahely: Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet – tudományos főmunkatárs
Veres Péter Gimnázium, Budapest III. Csobánka tér 7. 1039 – gimnáziumi tanár
MaZsiHisz – hittanoktató
a.) gimnáziumban 1987 őszétől 2008 júniusáig folyamatosan, mindhárom tárgyamat; 2008-2020 között csak ógörögöt és (nagyon minimális óraszámban) magyart; 2020 óta csak magyart és csak szakköri szinten
b.) ókori görög történelmet és ógörög nyelvet Miskolci Bölcsész Egyesület 1990 tavaszi félév;
c.) ókori görög történelmet és vallástörténetet ELTE BTK 1994/95-ös tanév
d.) a korai magyar történelem zsidó vonatkozásait: OR-ZsE 2002 szeptembertől
e.) összehasonlító zsidó-pogány-keresztény kultúrtörténetet: u.o.2004-től
f.) ógörög nyelvet u.o. 2005-től
g.) a „Zsidóság és klasszika-filológia” c. tárgyat u.o. 2008-tól
h.) a „Zsidóság és medievalisztika” c. tárgyat u.akkortól
i.) antik filozófiatörténetet u.o. 2012-2018
j.) ókori zsidó történelmet u.o. 2014-től
k.) középkori zsidó történelmet u.akkortól
l.) filológiai alapismereteket 2015-től
m.) zsidó hittant 2021-től több budapesti iskolában (Osztrák-Magyar Európaiskola, Kodály Zoltán Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Gimnázium)
Tanári munkám keretében részt vettem a nyolcosztályos gimnázium ötödik osztályos Olvasókönyvének szerkesztésében két kollégám, Frank Éva és Gelniczky György társaságában; továbbá szemelvényeket fordítottam Aristotelés négy természettudományi munkájából a „Tudománytörténet” elnevezésű kísérleti tantárgy szöveggyűjteményébe. (Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1994.) Több házi használatú (és kiadású) tankönyvet is írtam (Kart karba öltve Homérosszal 1998; Kóstoló az ógörög nyelvből 2004.), illetve állítottam össze (Görög költők – istenekről, hősökről, 2015) az ógörög nyelv és kultúrtörténet oktatásához. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből két (2006, 2008), magyar nyelvtanból egy alkalommal (2007) sikerült egy-egy diákot a döntőbe vezetnem.
Szakmai gyakorlat: 1984-87 között az MTA Tudományos Továbbképzési Bizottságának ösztöndíjasa voltam. Ennek eredménye: A Théseus-legenda történeti és vallástörténeti hátteréhez c. egyetemi doktori értekezés (1990). Disszertációm témájából a három év során két ízben tarthattam előadást: először 1985-ben a Közösség és közösségszervező erők az antikvitásban c. debreceni konferencián (ennek anyaga 1991-ben nyomtatásban is megjelent Sarkady János és Nemes Zoltán szerkesztésében), majd l987-ben az Ókortudományi Társaság helyi tagozatának meghívottjaként ugyanott.
1988/89-ben MTA Soros Alapítvány-ösztöndíjas voltam, 1992/93-ban A Magyar Tudományért Alapítvány ösztöndíjasa. Ez idő alatt készült kandidátusi értekezésem. Ezt 1999 őszén sikerült megvédenem. Némileg kibővített, átdolgozott változata 2017-ben jelent meg nyomtatásban. (Théseus utódai. Az utolsó athéni királydinasztiára [?] vonatkozó hagyományanyag vizsgálata. Saarbrücken, Globe Edit, 2017.)
Ezenkívül módom volt közreműködni (lektorként és kiegészítő szerzőként) a Larousse-enciklopédia hazai kiadásában és fellépni l993 februárjában Visegrádon, az I. Ókortudományi Konferencián is Melanthos: egy fekete alak Attika koratörténetében c. előadásommal, majd a VI-ikon, 2004-ben, Budapesten, Az Olympostól a Taniquetilig cíművel.
1999/2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Milleniumi Bizottságának megbízásából szakértőként tevékenykedem a Szent Korona, a koronázó palást és Szent István király Intelmeinek informatikai feldolgozásában. E munka eredményéből 2000-ben előadtam az Ókortudományi Társaságban, majd 2003-ban napvilágot látott Iulus rex c. tanulmányom (Hadtörténelmi Közlemények 116 [2003]). E kutatások, valamint az előadás és a tanulmány jelentős figyelmet szentelt a korai magyar-zsidó kapcsolatok kérdésének. Erre való tekintettel jelentem meg az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen – előbb, 2002-től óraadóként, majd 2008-tól 2023-ig egyetemi docensi státuszban (előbb a Művelődéstörténeti, majd 2013-tól a Történelmi Tanszék munkatársaként). Ez utóbbi tanszéknek vezetője is voltam 2014 és 2019 között. 2008-tól az itteni doktori iskola munkájában is részt vettem.
Itteni munkám hozta magával az újabb és újabb zsidó vonatkozások vizsgálatát eddigi kutatásaim összefüggésében. Ennek megfelelően, miközben publikációm száma 2009-től látványosan gyarapodott (oly periodikák lapjain, mint az Antik Tanulmányok, Hadtörténelmi Közlemények, Orpheus Noster, Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv, Hacofe, s Festchriftekén Székely György, Scheiber Sándor – századik születésnapja alkalmából –, Schweitzer József, Ungvári Tamás, Schőner Alfréd, Szécsi József, Fröhlich Ida, Tóth Sándor László tiszteletére), s jó néhány tudományos konferencián is szerencsém lehetett részt venni (az OR-ZsE házi konferenciái mellett itt kiemelném a szlovákiai Dunaszerdahelyen évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Vámbéry Ármin-konferenciákat, melyeknek 2008 óta állandó résztvevője vagyok), az új munkák között egyre nagyobb arányban fordultak elő részben vagy egészen zsidó tárgyúak. Hogy az ilyen szempontok kutatásában is kellő kompetenciám lehessen, 2009-től tíz féléven át vendéghallgatóként továbbképeztem magam az ELTE BTK hebraisztika szakán.
Ugyanezen időszakban készült több, a zsidóság történetét/kultúrtörténetét a hazai közönség előtt új vonatkozásokkal gyarapító műfordításom is ógörögből. Így Plutarkhos Symposiaka c. művének két zsidó tárgyú dialógusa az Antik Tanulmányokban (56. [2012.] 196-199.); Alexandriai Philón Jelentése a Gaius Caligulánál járt küldöttségről (Máriabesnyő-Gödöllő, 2010 – itt Schill Salamon 1896-os tolmácsolását dolgoztam át), s ugyanennek testvérműve, a Flaccus ellen (ez teljes egészében saját fordításom – Máriabesnyő-Gödöllő, 2020).
2020-2021 folyamán a máriabesnyői Attraktor kiadó jóvoltából lehetőségem nyílt addigi tanulmányaimat kötetekbe rendezve újra kiadni. (Kazárok, magyarok, zsidók - 2020; Zsidók, pogányok, keresztények - 2021; Árpádok, szentek, koronák - 2021; Szavirok, magyarok, fejedelmek – 2021.
Ugyancsak 2021-ben s ugyanott jelent meg Flaccus-fordításom kísérőtanulmányának teljesebb változata A pogrom prototípusa címmel. E könyvről a Goldziher Szalon szervezésében 2025 március 30-án nyilvános vitaestet is rendeztünk Tamási Balázs szíves közreműködésével.
Pályám e szakaszának végén, 2023-ban két alkalommal tartottam előadást a Keresztény-Zsidó Társaság Vallástudományi Szabadegyetemének szervezésében Kazárok és zsiudók – régi-új kérdésfeltevések, illetve A kabar-zsidó kérdés még egyszer címmel.
2023 októberében váltam meg az OR-ZsÉ-tól, hogy a Goldziher Intézet munkatársa legyek. A 2024-es tavaszi félévben még utoljára tanítottam itt óraadóként.
2024 tavaszán a Hunyadi téri zsinagóga szervezésében tartottam előadássorozatot „A bennünk és velünk élő hellenizmus” címmel.
Kutatási területek:
A.) A Szentírás (és részben a rabbinikus irodalom) történetkritikai vizsgálatának további lehetőségei az ún. „posztmodern” vizsgálati módszerek korában
B.) zsidóság és klasszika-filológia: a görög és zsidó civilizációk kapcsolatai a hellenisztikus és császárkori, de lehetőség szerint már a hellenizmust megelőző korszakokban is
C.) A zsidóság a kazár birodalomban
D.) A zsidóság megjelenése és szerepe a magyar történelem legkorábbi dokumentálható időszakaiban (a fejedelmek korában és az Árpád-korban
BEMUTATKOZÁS
Záhonyi András német tagozaton érettségizett, a Műszaki Egyetemen hálózatelméletet, véletlenszerű (sztochasztikus) folyamatok modellezését ismerte meg. Id. Simonyi Károly professzorától (az Elméleti Villamosságtan mellett) a fizika kultúrtörténetéről is tanult (az ELTÉn teltház előtt folytak Simonyi professzor órái).
Ezen oktatási program jelszava: ’kort taníts – ne külön-külön tantárgyakat’!
Egy véletlen folytán a Miskolci Bölcsész Egyesületbe került, újságírás szakra (írásai az Ősi Gyökérben, a FolkMAGazinban, felföldi (felvidéki), erdélyi, ill. anyaországi napi- és hetilapokban jelentek meg). Ha már ott járt, tanult magyarságtudományt, régészetet, sumerológiát, s megismerte a mezopotámiai kultúrát is. Lefordította németből A. Deimel Pantheon Babylonicum és Planetarium Babylonicum c. műveit, franciából pedig R. Labat Akkád epigráfiai kézikönyvét (no meg spanyolból Marius Schneider osztrák etnomuzikológus tanulmányát az állatovi jegyek/jelképek és a zenei hangok kapcsolatáról). Később – Varga Csabával együtt gondolkodva – jelent meg A tatárlakai csillagóra c. könyve. Benne a korong egybevágó csillagászati és nyelvészeti értelmezését adja meg – a formailag ábrázolt csillagképek közül háromnak ui. a sumer neve olvasható ki, ha a jeleket sumer ideogrammaként „olvassuk”.
Jellemzően nyelv- és írásemlékekkel (különleges anyanyelvünkkel, a Czuczor-Fogarasi szótár gyökrendszerével), megfejtetlen írásemlékek olvasásával, szótárkészítéssel, a tudományos felismerések és a művészeti alkotások valós alapú értékelhetőségével („mérhetőségével”), oktatásmódszertani kérdésekkel foglalkozik.
Tagja a Zürichi Magyar Történelmi Egyesületnek (2004-től), az Agyagtábla Baráti Körnek, a Magyar Nemzeti Írószövetségnek, a MÚK-nak. A ZMTE budakalászi Írástörténeti Munkacsoportjának és tanácskozásainak egyik szervezője.
( https://www.zmte.org/
Bérczi Szaniszló, Mandics György és Révész Péter munkatársa az ősi kultúrák írásrendszereivel, írásemlékeivel kutatásában – különös tekintettel a csillagászati vonatkozásokra. Újabb előadásaiban a csillagászat és a tudomány, a művészet, a vallások, a történelem és az írásrendszerek kérdéseivel foglalkozik.
Könyvei, füzetei:
Wolframgyártás (szerkesztőként)
Ősi titkok nyomában I.
XY a betű neve
Hol vagy, Mezopotámia?
Megtaláltalak, Mezopotámia!
Sumer-akkád-magyar szó- és jeltár I-II.
Angol-német-szlovák-magyar asztalitenisz szakszótár
Jókairól – Krúdy-módra és Mikszáth szemével
Gondolatok a magyar Szent Koronáról és a kereszténységről
A tények azonban makacs dolgok
Tatárlaka és Tordos üzenete
Kirándulás a művészetek világába (Ősi titkok nyomában II.)
Túléljük…
